Szent Grál
Honlap-menü
Belépés
Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala
  • Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0
    Üdvözöllek, Vendég · RSS 2017-12-17, 10:57 AM

     
    Szent Grál (röviden Grál) egy közismert középkori legenda. Leggyakoribb ábrázolása egy kehely, amelybe állítólag felfogták a keresztrefeszített Jézus kiömlő vérét.

    A monda őskeresztény, kelta és keleti eredetű elemeket tartalmaz. Több megjelenési formája szerepel az irodalomban: kehely, tál, drágakő, illetve az ezoterikus irodalomban szimbóluma valaminek.

    Nem kanonizált (apokrif) iratok szerint a Grál abból a smaragdból készült, amely Lucifer koronájából hullott ki, amikor az Úr a mennyből letaszította. Később a Grálba folyt a keresztre feszített Krisztus vére.

    Más források szerint az edény jáspisból van, és aki belőle iszik (esetleg csak látja), örökké fiatal marad. Mai ismert formája a 11. század végén, a Mária-kultusszal egyidőben alakult ki.

    A Szent Grál az apokrif iratokban 

    Jézus ebből a kehelyből ivott az utolsó vacsorán, és keresztrefeszítése után Arimathiai József ebbe fogta fel a sebeiből kifolyó vért (lásd Nikodémosz apokrif evangéliuma). Arimathiai Józsefet a feltámadás után megvádolták a holttest eltulajdonításával, börtönbe zárták, étlen-szomjan tartották, de ő mégis életben maradt, mert táplálékát a Szent Grál biztosította, amelynek őrzője volt.

    Egy másik legenda szerint Jézus feltámadása után a Grált angyalok tartották ég és föld között, majd a templomos lovagok őrizték a Megváltás hegyén.

    A Grál az irodalomban 

    William Morris: Vision of the Holy Grail

    A grál-költészet ismertebb képviselői a középkorból:

    Közülük talán Eschenbach Parzival (Parsifal) c. költeménye a legismertebb, mely alapja volt Richard Wagner operája szövegkönyvének is.

    A Grál a Parsifal-legendában 

    Parszifál ifjúsági regény címlapja
    Ábrán Zoltán grafikája
    Arthur király és a Kerek Asztal lovagjai (14. századi francia ábrázolás)

    A Grált az Üdvösség Hegyén épült vártemplomban őrzik a Grál-lovagok, papkirályuk vezetése alatt. A király azonban sebesült, súlyos beteg, sem meggyógyulni, sem meghalni nem tud. Birodalmából pusztaság lett, átokfölde, ahol a folyók kiapadnak, az aszályban minden elszikkad. A kastélyba érkezik a naiv, bárdolatlan ifjú Parsifal. Arra tanították, hogy nem illik kérdezősködni, és így, noha vacsora közben többször megjelenik egy gyönyörű lány, kezében drágakövekkel kirakott kehellyel – ami maga a Grál, melyből ragyogó fény árad – Parsifal hallgat. Nem kérdezi meg, hogy kit vagy mit szolgál a Grál és hogy milyen betegségben szenved a király.

    Elhagyja a kastélyt. Megtudja, hogy ha feltette volna a helyes kérdéseket, meggyógyult volna a sebzett király, és ebből sok jó származott volna. Bűnbánóan világgá megy, öt évig bolyong, sok hőstettet hajt végre, de a Grál kastélyba nem talál vissza és a lelkét is majdnem elveszti. Egy szent életű remete felszólítja, hogy szolgálja embertársait, mire a hős elkerül Arthur király udvarába, és csatlakozik a Kerek Asztal lovagjaihoz.

    Újabb bolyongás után két társával eljut a sebesült király és a Grál otthonába, fölteszi a helyes kérdéseket, a király sebe összeforr, majd békésen meghal. Kiaszott, puszta birodalmában újra víz árad a folyókba, termékeny lesz a föld, a Grált pedig egy mennyei kéz felviszi az égbe.

    A Római Birodalom előtti ősi európai (kelta) és keleti kultúrkör érintkezése és kölcsönhatása jórészt még feltáratlan. A Grál-legenda keletkezésének megértése közelebb viheti a ma emberét ezeknek a kölcsönhatásoknak a feltárásában.

    A Grál-kastély 

    W. C. Stanfield: Szent Mihály hegye

    A Grál templomát (kastélyát) Scharfenberg legendája szerint Titurel építette. [1]

    A Grál-kastélyt – egyértelmű meghatározás hiányában – az utókor több helyre próbálta elhelyezni. A templomosokkal való kapcsolat, főleg Eschenbach olvasatában, behatárolja a lehetséges helyszínt.

    A felmerült helyszínek:

    Magyar kapcsolatok 

    A legendák szerint Nagy Lajos királyunk kapcsolatban állt a Grállal. A pálosokhoz való kapcsolata ismert, ők hazánkban egyedül tartották számon Arimathiai József ünnepét.

    Megjelenése a kultúrában 

    Egy spekulatív elmélet szerint a Szent Grál francia megfejtése „sang royal”, vagyis királyi vér. A monda szerint Jézusnak Mária Magdolnától gyereke született, aki anyjával együtt Galliába vetődött, és az ő utódai lettek a frank királyok.

    E legenda ellenére Kis Pippin frank majordomus751-ben, a frank nemesek, Zakariás pápa és a rá hallgató Szent Bonifác segítségével, nem átallotta letaszítani a trónról III. Childericet, az utolsóMeroving királyt.

    A Szent Grál titkát a Bullion Frigyes, francia király által alapított Sion-rend is magáénak vallja.

    A mítoszt több könyv és film is feldolgozta. A legismertebb ezek közül Dan Brown új keletű, nagy sikerű regénye A da Vinci-kód (2003), melyet 2006-ban azonos címmel filmesítettek meg. A Szent Grál keresése áll Steven Spielberg Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (1989) című filmjének középpontjában. A téma szellemiségének legvalóságosabb feldolgozását John Boorman Excalibur(1981) című filmje adja, mely a történelmi hiteltelenségek ellenére tulajdonképpen különböző források harmonikus idealizálása.

    A Szent Grál, mint varázstárgy, felbukkan a Sailor Moon című animében, mint olyasvalami, ami akkora erővel bír, hogy gonosz kezekbe kerülve képes lehet a világ elpusztításában segédkezni, a megfelelő személy kezében azonban a gonosz legyőzésének eszköze.

    Copyright MyCorp © 2017
    Az oldalt a uCoz rendszer működteti
    106:14