Sopiane
Honlap-menü
Belépés
Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala
  • Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0
    Üdvözöllek, Vendég · RSS 2017-10-17, 9:58 PM

    pub-6301047892107777
     


     

     

     

    A II. világháború után jelentősebb fejlesztés nem történt dohánygyárainkban, így hamar kiderült, hogy az iparág képtelen lépést tartani az egyre növekvő hazai mennyiségi és minőségi igényekkel. A magyar dohányipar kiszolgáltatott helyzetbe került. Akárcsak a megelőző évtizedekben – az alap- és segédanyagok gyártásához – hiányzott a hazai ipari háttér és a legfontosabb berendezések. Ez nem csak az iparágra hatott negatívan, de rontotta a nemzetközi piaci kapcsolatokat is.

    A dohányipar sajátos helyzetbe került: a társadalom fokozódó igényeit hátrányos műszaki feltételek mellett kellett teljesítenie. Szerencsére a szakembergárda megvolt, a vezetők tudták, hogy csak versenyképes tudású szakemberek és jól képzett szakmunkások alkalmazásával növelhető a teljesítmény.

    1959-től egyre több szakembert vettek fel a pécsi gyárba, ennek következtében a vállalat vezetőgárdája és irányító szerkezete jelentősen átalakult. Mindezek jelentős tartalmi, hatékonysági változásokat indítottak el. Már ekkor elkezdődött a dohánygyárak önállósulási törekvése, még ha hosszú idő is kellett hozzá. 1981. december 31-én szűnt meg a központi, elvi irányítást gyakorló Dohányipari Iroda, tehát 1982. január 1-jétől lett jogilag is önálló a Pécsi Dohánygyár.

    Addig is, a vállalat a korlátozott lehetőségeket ügyesen kihasználta, nem csak mennyiségileg, minőségileg is fejlődött. Más gyáraktól használtan átvett gépek segítségével kicsit stabilizálódott a helyzet. Több vidéki gyár bezárása után a vezetés a Lágymányosi Dohánygyárat választotta mintagyárnak. Kétségtelen, hogy ez rendelkezett a legjobb anyagi és személyi feltételekkel, és fontos volt az is, hogy a fővárosban tudják bemutatni, mire képes a magyar dohányipar.

    Egy váratlan gazdaságpolitikai döntés, a lágymányosi üzem 1965-ös felszámolása minőségi változást hozott. 1965 második felében megkezdődött a Lágymányostól átvett Fecske cigaretta gyártása. Bár az újonnan kiszemelt mintaüzem az egri lett, ez mégis fontos lépés volt Pécs számára.

    Már 12 éve gyártottak füstszűrős cigarettát hazánkban, sőt a ma legelterjedtebbnek mondható 84 mm-es hossz is jelen volt már a piacon a Velence cigaretta 1964-es bevezetése óta, amikor a pécsi gyár fejlesztésének eredményeképp megkezdődött az aktív szenet tartalmazó kreppelt papírból és acetátszálból készített kombinált füstszűrők gyártása és ezzel létrejött a Sopianae márka 1973-ban. Ez mérföldkő volt a gyár életében és további történetét is jelentősen befolyásolta.

    A Sopianae már megjelenésekor hatalmas sikert aratott, hamar tömegcigaretta lett. Fontos újításként aktív szenet tartalmazó filterrel készült, mely nem jelentett túl sokat mai szemmel nézve, hiszen 23 mg kátrányt, 1,1 mg nikotint tartalmazott.

    A gyár a termékfejlesztést sem hanyagolta el, 1982-től már csak saját márkáit gyártotta és értékesítette. A Sopianae család a belföldi piac egyre nagyobb részét hódította meg, 1991-ben több mint 45%-át. 12 milliárd cigaretta előállítására egyedül nem volt képes a gyár, ezért 2-4 milliárd szál Sopianae gyártását társvállalatok végezték, akiknek a kapacitása meghaladta saját megrendelésüket. Az előállításukhoz szükséges filterrudakat saját gyártásból biztosították. Néhány év után már csak az egri gyárral kötöttek licencszerződést.

    1992-ben a British-American Tobacco megvásárolta a gyárat, és azonnal 4 milliárd forintos fejlesztést hajtott végre, melynek köszönhetően az éves gyártókapacitás 7-ről 14 milliárd darabra bővült. Nemzetközi márkák (Lucky Strike, Pall Mall, Kent, HB…) bevezetése mellett folyamatosan fejlesztették a Sopianae-termékcsaládot is. Ez a modernizáció a mai napig tart, és nyomon követve a változó fogyasztói elvárásokat a márka megtartotta előkelő helyét a magyar dohánypiacon.

    Viszont sajnos, jelenleg ez az egyetlen magyar cigarettamárka, ami ilyen „nagy” múltra tekint vissza. Ugyan a Symphonia 1921 óta folyamatosan gyártott termék, ma már nem itthon készül, stabil fogyasztói táborát az idősebb korosztály alkotja, piaci részaránya egyre csökken, és a számos megújítási próbálkozás (Príma, Blond, Makrofilter termékcsaládok) is kudarcba fulladt, az új variánsok pár év alatt eltűntek a polcokról.

    Úgy tűnik a Szofi az egyetlen, mely túlélte gyáraink külföldi kézbe kerülését, és a napjainkra jellemző Amerika-majmolást (lásd: Marlboro, Pall Mall). Pécsett, ahol készül, büszkék rá, szinte az egész város ilyet füstöl, a sajátjának érzi a munkásrétegtől egészen a vezetőkig mindenki.

                 Visszaemlékezve a régi Szofis évekre sokan az elsők közt említik az újdonságnak számító fehér színű filtert és az ezt díszítő átlós vonalakat. Ezt mindenki elegáns újításnak tartotta, hiszen korábban szinte kizárólag barna parafa-mintás filterrel gyártották a szívnivalót. Apróság ez, de mégis fontos, ha ennyien emlékeznek rá.

                „Sopianae” Pécs város római kori elnevezése. Ugyan helyes kiejtése: Szopjáne, de mivel valószínűleg hatalmas pofont kapnánk a trafikos kisasszonytól, ha ezt hadarnánk el neki, ezért jobbnak látta a gyár Szofiáne-ként bevezetni a köztudatba, mi több hamarosan a Szofi becenevet kapta, és ezzel minden félreértés tisztázódott... 

                1973-ban került forgalomba a 23 mg kátrányt, 1,1 mg nikotint tartalmazó alap variáns barna Sopianae 8 Ft-os áron. Keleti, Virginia típusú és egyéb nagy levelű dohányok keverékéből készült, különleges minőségi kategóriájú, kettős füstszűrős cigaretta. Később – átmenetileg – kicsit módosítva a csomagolást, barna helyett arany háttérrel is gyártották, sőt láttam már egy Sopiana nevűt is (a végén „e” nélkül). Nem tudom, ennek a névváltozásnak mi lehetett az oka.

    1981-ben megszületett a második Szofi-fajta, a mentolos, 12 Ft-os áron, 23 mg kátrány-, 1,1 mg nikotintartalommal. A barna Szofitól csak filterében tért el, ugyanis ez tartalmazta a kellemesen hűsítő mentolt és aktív szén helyett a belső füstszűrő elem egyéb adszorbens anyagokat tartalmazott. 1993-ig volt kapható.

    1984-ben forgalomba hozták az enyhe, kissé aromásított, ventillációs filterű Junior változatot, melynek fantázianeve mai szemmel kissé visszás. Természetesen nem gyerekeknek készült, csak a termékcsalád legfiatalabb tagját jelöli az elnevezés. Ez már 14 Ft-ba került, és az egyik legalacsonyabb kátrány és nikotintartalmú (14/0,8 mg) hazai előállítású cigaretta volt. Ezzel egyszerre vezették be a hasonló csomagolású, kicsit erősebb, 16/0,9 mg-os Sopianae Lady-t is 14,50 Ft-ért.

    1986-ban a magasabb igények kielégítését célozta meg a tetszetős csomagolású, elegáns megjelenésű hosszú, 100 mm-es verzió. Dohánykeveréke enyhén aromásított, füstszűrője pedig szemmel alig láthatóan perforált volt, ez biztosította a levegő beáramlását, a füst hígítását. A filter összetett: egy része acetát, másik fele kreppelt papír. 22,50 Ft-ba került és 17 mg kátrányt, 0,9 mg nikotint tartalmazott. Később C-vitaminos filterrel gyártották.

    1987 és 1992 között volt kapható a 17 szálat tartalmazó Sopianae 17 Multifilter 14,50 Ft-os áron. Az alap gyártmánytól ízében, töltetében, filterében nem tért el, főfüstje viszont enyhébb volt és kevesebb (17/1 mg) károsanyagot tartalmazott. Az alacsony árkategóriába tartozott, holott ugyanaz a turpisság volt ebben, mint napjainkban a 19 szálas cigiknél. Azért volt olcsóbb, mert kevesebb szál volt a csomagban.

    1988-ban ezt követte az ugyancsak 17 darabos, mentolos verzió, ezüst-zöld csomagolásban, ugyanannyiért. Szintén 1992-ig gyártották.

    1989-ben a dohányzás ártalmait csökkenteni igyekvő fejlesztés eredményeképp alacsony kátránytartalmú (10/0,7 mg), C-vitaminos füstszűrőjű Szofi jelent meg hosszú, 100 mm-es formában, Nívó fantázianévvel, 30 Ft-os áron. A C-vitamin reakcióba lép a füstben lévő mérgező formaldehiddel és közömbösíti azt. Ugyan a termék megjelenésekor csodájára jártak még külföldről is, sok támadás is érte, mert megtévesztőnek titulálták a vitamin-dolgot, mintha ettől kevésbé lenne káros, mi több, egyenesen egészséges lenne. Nem volt hosszú életű.

    Ezt követte két újabb C-vitaminos, szuperkönnyű változat, és egy újabb fejlesztés: kemény karton dobozban került a boltokba a 84 mm-es sima és mentolos Nívó, 10 mg kátrány-, 0,7 mg nikotintartalommal, 34 Ft-os áron. Erről ugyan nincsenek információim, de valószínűleg ezeket külföldre is exportálták, mert a dobozok hátoldalán angolul van egy rövid leírás a cigarettáról.

    A kilencvenes évek elején jelent meg a puha csomagos Sopianae Aerofilter Medium és Lights. És ha valaki nem lett volna tisztában ezekkel az elnevezésekkel, a dobozokról is megtudhatta, hogy „középerős” és „könnyű” cigarettákat talál a csomagban. Ezeken már sem ár, sem károsanyag-tartalom nem volt feltűntetve.

    Ekkor kezdett kialakulni a ma is meglévő termékcsalád. Sorra vezették be az újabb, könnyebb verziókat, melyeknek a csomagolása is egységesedett, a nemzetközi szín-jelölés (kék, világoskék, fehér, zöld…) mutatta a cigaretták erősségét.

    A barna Szofi egy kis ideig King Size felirattal volt kapható, és létezett belőle 100-as változat is.

    1993-94 körül jelent meg a pirosas Sopianae Plusz 84 ill. 100 mm-es hosszal. Csak pár évig volt forgalomban.

    A termékcsalád következő tagja a Lights (11/0,8 mg) és Lights 100’S (12/0,9 mg), majd az Extra Lights és Mentolos verzió lett még puha csomagolásban, de már azzal a grafikával, amivel vagy 10 évig gyártották.

    1996 körül kerültek át a cigaretták keménykarton csomagolásba, a puha barna Szofi megmaradt, de mellette lett aranyszínű, King Size elnevezésű keménydobozos is (15/0,9 mg).

     

    1998-ban megjelentek a dobozokon a figyelmeztető feliratok, igaz még csak legalul, a dizájnhoz illő betű- és háttérszínnel és bevezették a fix-áras zárjegyet, melyen a Szofi-család esetében 177 Ft-os (!) ár szerepelt. (Ma, 12 év elteltével 620 Ft-ba, 3,5-szer annyiba kerül).

    1999-ben jelent meg a sima barna Szofi keménydobozos változata, de nem tartott sokáig, utána maradt a korábbi, aranyszínű változat.

    A cigaretták károsanyag-tartalmát folyamatosan csökkentették, a barna Szofié 15/0,9 mg-ról 14/0,8-ra, majd 11/0,8-ra, az EU-csatlakozásunk után pedig az uniós előírásnak megfelelően 10/0,7 mg-ra csökkent.

    1999-ben további csökkentés keretében piacra dobták az Ultra Lights Szofit, 3/0,3 mg-os tartalommal.

    1999 tavaszától Classic Lights néven kapható volt egy új, kicsit enyhébb (12/0,8 mg), puha csomagos variáns, már 208 Ft-ért, de nem aratott nagy sikert, így hamar meg is szűnt. Még az év végén bemutatkozott a később háromtagúvá fejlődött Sopianae Gold-család első tagja, ízléses arany csomagolásban, 225 Ft-os áron, 11/0,8 mg tartalommal. Eleinte csak benzinkutakon lehetett kapni, úgy kellett felkutatni…

    2000-ben jelent meg a Gold-család két új tagja: a Lights (8/0,6 mg) és az Ultra Lights (3/0,3 mg) 250 Ft-os áron. Bár elég egyedi csomagolású és kiváló minőségű volt, pár év alatt ez is megszűnt.

    2000-től az Ultra Lights Szofi 100 mm-es változatban is készült, 5/0,5 mg-os tartalommal, 245 Ft-os áron.

    2002 elején a sima mentolos mellé elkészült Lights Menthol (7/0,6 mg) variáns is 265 Ft-os áron, majd megjelent a lehető legalacsonyabb (1/0,1 mg) károsanyag-tartalmú Sopianae 1 mg már 315 Ft-ért.

    2006-ban következett egy újabb jó döntés a gyár részéről, amit én régóta hiányolok a magyar dohánypiacon: nyárra alkalmi csomagolást kapott az összes Szofi-féleség. Persze a rendszerváltás előtti alkalmi cigi készítést túlzásnak tartom, de azóta meg átestünk a ló túlfelére, semmi újdonság nincs soha. (Külföldön rendszeresek az ilyen alkalmi, egyedi dizájnok a gyűjtők és talán a fogyasztók nagy örömére.)

    A Szofi esetében ennek apropóját nem tudom pontosan, de a legvalószínűbbnek a gyáralapítás 100. évfordulója tűnik. Ugyan a pécsi gyár csak 1912-től termelt, már 1906-ban döntöttek a felállításáról.

    Szóval a már gyászkeretes, buta (halványkék, világoskék, barna, stb.) elnevezésű, 445 ill. 455 Ft-ba kerülő Sopianae dobozokon Pécs nevezetes helyei tűntek fel: a Városháza, a Nemzeti Színház, a Dohánygyár, a Jókai tér, a Csontváry Múzeum, a Szentháromság szobor, a Megyeháza, a Postapalota illetve a Tettyei romok.

    2009-ben sajnálatosan új dizájnt kapott a termékcsalád, amit most inkább nem méltatnék… Az egy dolog, hogy haladni kell a korral, és folyton modernizálni mindent, de ez utóbbi nem sikerült valami jól. A Szofi ismertetőjelei a mindenki által kedvelt csíkok voltak, és ezek most eltűntek, a színek sem a legszebbek.

    2010 nyarán egy részemről üdvözletes „fejlesztés” történt. Megjelent két új fajta, végre ismét puha csomagolásban! Kék (7/0,6 mg) illetve Sárga (4/0,4 mg) névre hallgatnak, és 599 Ft-ba kerülnek. Grafikáik megint nem túl magasröptűek, de a retrós puha csomag kárpótol ezért. Ezek mellett az elrondított csomagú barna Szofi is megkapta ezt az új grafikát, ezzel már egy fokkal jobban néz ki.

    2010 júliusától a boltokba kerültek a legújabb dizájnú Szofik. A színeket kicsit átvariálták, a barna bordó lett, a halványkék narancssárga, a fehér pedig "fehér" elnevezéssel immáron szürke színű. Aki kicsit otthon van a jelenleg kapható cigik világában, az láthatja, hogy ez az újítás teljességgel megegyezik a szintén a Pécsi Dohánygyár által gyártott Pall Mall termékcsalád színeivel és vonalvezetésével. Ami egyrészről üdvös lehet azért, mert így esetleg a Pall Mall-párti fiatalabb korosztály estleg kipróbálja a Szofit, másrészt megfordul a fejemben ennek az elentéte, hogy ha valami véletlen folytán egyszer csak megszűnne a Szofi-család, akkor mindenki el tudjon tájékozódni a színek alapján a Pall Mall-ek közt, és a változást észre sem veszi senki, mert ránézésre egyforma. Erre még gondolni is rossz... Annyi azért bizonyos, hogy ez az új színvilág százszorta jobb, mint a 2009-ben bevezetett grafka.

    Látva ezt a folyamatos fejlődését, és megújulást, biztosak lehetünk abban, hogy a 37 éves Sopianae a következő 37 évre is tartogat meglepetéseket, újításokat. (epésen megjegyezném: ha csak nem arra a sorsra jut, mint a külföldi kézbe került, magyar márkákat elkorcsosító vagy megszüntető bezárt dohánygyáraink és termékeik. Reménykedjünk!…)

    Friss:

    Íme a bizonyíték a márka töretlen sikerére és folytnos megújulására:

    2011. áprilisában megjelent a világszínvonalú, modern, fiatalos csomagolású Sopianae Superslimtermékcsalád négy változatban, 540 Ft-os áron. Ez az első hazai vékony cigaretta. Csak gratulálni lehet a tervezőknek, ez igazán jól sikerült, és talán ez az újítás újabb hosszú évekre biztos pozíciót ad a márkának. Remek ötlet volt, hogy nem az eredeti Sopianae-elnevezés, hanem a cigaretta beceneve lett a fő márkanév, úgyis mindenki Szofi-ként emlegeti, és ez talán mégközelebb juttatja a megcélzott női fogyasztói táborhoz!

     

     forrás:http://dohanymuzeum.hu/20100715-sopianae-cigaretta-tortenete

    Copyright MyCorp © 2017
    Az oldalt a uCoz rendszer működteti
    216:14