Magyar dolgok
Honlap-menü
Belépés
Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala
  • Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0
    Üdvözöllek, Vendég · RSS 2024-04-20, 10:17 AM

     
    Agressor
    Az Agressor egy magyarországi divatmárka. A magyar–amerikai cég 1999-ben kezdett el robbanásszerűen terjeszkedni az országban, elsősorban a fiatalok divatigényét felismerve. Az akkoriban nagy tömegben megjelenő és a hazai közönség számára csak kevéssé ismert külföldi márkák között „álkülföldiként” szerzett helyet a ruházati piacon. 2002 után a márka fokozatosan háttérbe szorult – a cég állítása szerint a nagymérvű hamisítás miatt.
    Agressor-termékeket csak Magyarországon és a szomszédos országok magyarlakta területein forgalmaznak.

    Budmil
    Budmil egy magyar sport- és szabadidő-ruházati márka. A márkanév egy rövidítés, amely Budapest és Milánó városok nevéből ered. Tulajdonosa az 1990-ben Budmil Kft. néven bejegyzett, ma már részvénytársaságként működő vállalkozás. A cég a harmadik volt egykor a rendszerváltás korabeli magyarországi sportszerforgalmazók rangsorában. Bár központja Magyarországon van, a gyártást az alacsonyabb munkabérek miatt Távol-Keletre szervezte ki. A cég sikerét a tőkeerős nyugati konkurens márkák között a hiánygazdálkodás piaci réseinek felismerésének, a megbízható minőségnek és a jól felépített szocióimázsnak köszönhette. Elsősorban szabadidő-ruházatot, sport- és iskolatáskákat forgalmaznak, és néhány éve már kényelmes utcai viseletet is. Cipőgyártásuk megszűnt.

    Cassone
    A Cassone egy magyar sport- és szabadidő-ruházati márka. 1996 óta kaphatók termékei, elsősorban Magyarországon, de néhány más európai országban is. Eredetileg női szabadidő-ruházatot forgalmaztak, jelenleg van női és férfi kollekciója is.

    Devergo Jeans
    Devergo Jeansegy magyarországi divatmárka, a kilencvenes évek végén jelent meg. A márka forgalmazója a Woodoo Nyugat-Magyarország Kft. Termékeit – farmer- és divatruházat, cipők, kiegészítők – csak Magyarországon forgalmazzák a Woodoo nevű bolthálózatban és partnerüzletekben országszerte. Termékeivel a tizen- és huszonéves, divattrendeket követő vásárlóközönséget célozza meg. Honlapján – más „álkülföldi” márkákhoz hasonlóan – a legtöbb oldal csak angol nyelven érhető el, amivel egy nagyobb presztízsű külföldi cég benyomását tudják kelteni.

    Fundango
    Fundangoegy magyar technikai és sportruházati márka. Téli sportokhoz, szörfözéshez gyártanak ruházatot és felszerelést, de utcai ruházatot is készítenek. Magyarországon kívül elsősorban a közép-európai országokban forgalmazzák termékeiket.

    Keyo Paris
    A Keyo Paris egy magyar női divatmárka, amely több más hazai márkához (elsősorban a Saxoo Londonhoz) hasonlóan „álkülföldiként” tört be a ruházati piacra. A márka korábban a nagyvenyimi székhelyű KEYO-PARIS Ruhaipari és Kereskedelmi Betéti Társaság tulajdona volt, mely felszámolás alatt áll. A márkanév jelenleg a DUNATEX 9002 Kft. tulajdona. Kollekciója a fiatal, divatérzékeny vásárlóközönséget célozza meg.

    Mayo Chix
    Mayo Chixegy magyar női divatmárka. Tulajdonosa az 1989-ben alakult budapesti székhelyű MAYO CHIX Magyarország Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság. Termékeivel a tizenéveseket célozza meg, stílusa trendkövető. Hazai viszonylatban a közepes árkategóriába tartozik.

    Retro Jeans
    Retro Jeansegy magyar divatmárka. A magyar–olasz cég által bejegyzett márkanév termékeit elsősorban Magyarországon forgalmazzák. Árban megegyezik a Gas, Diesel, és ehhez hasonló külföldi márkák termékeivel. Sokakat félrevezethet a termékeken gyakran előforduló "since 1964" felirat, ugyanis csupán 2001-től kezdték meg a márka bevezetését, „álkülföldiként”. Az 1964-es felirat az alapító születési évét jelzi. A bevásárlóközpontokban és egyéb kiemelt helyeken megjelenő márkaboltjai hamar ismertséget és presztízst értek el a magyar vásárlók között. Elsősorban a bulizó (és trendérzékeny) tizen-huszonéves fiatalokat célozzák meg. Nagy részük képtelen szembenézni a ténnyel, hogy legalább annyira hazai e ruházati márka, mint -magyar mivoltát szintén leplező -plázákban is előforduló társai (pl. Keyo Paris, Mayo Chix, Budmil, Saxoo London, Aboriginal, Devergo, Heavy Tools, G. Gecco). 2004 óta külföldön is több franchise üzletetben forgalmazzák. Jelenleg pár országban van jelen: Svájcban, Németországban, Olaszországban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Horvátországban, Szerbiában és Romániában.

    Saxoo London
    Saxoo Londonegy magyar ruházaticikk-márka, amely az általa kínált divatot a „club wear” kategóriába sorolja. 1997-ben jelent meg, a bevásárlóközpontok és velük együtt a külföldi divatmárkák hazai térhódítása idején. A rövid idő alatt megjelenő viszonylag sokféle új márka között külföldi cég benyomását keltve (Londonban bejegyzett vállalkozás, külföldi hangzású név, csak angol nyelven elérhető honlap stb.) és nem utolsósorban jó minőséget nyújtva helyet szerzett a hazai ruhadivat „felső kategóriájában”. Termékeit Magyarországon kívül csak néhány országban forgalmazzák. A külföldi értékesítési helyek közül még négy szlovákiai működik, de néhány éve a 42 magyarországi mellett Dubaiban is volt üzletük, és próbáltak terjeszkedni Ausztriában, Csehországban, Svájcban és az Egyesült Államokban is. Ez azonban tőke, tőkéstárs, illetve a megfelelő menedzsment hiánya miatt nem sikerült. A költségek csökkentése érdekében a gyártatást 2005-ben Ázsiába helyezte át, addig ötszáz főnek munkát adva Magyarországon varratott. Így most már nyugat-európai alapanyagokból Indiában, Kínában és Pakisztánban állítják elő a magyar Saxoo London termékeket.

    Ételek
     Túró rudi

    Túró Rudi (eredetileg piros pöttyös alufóliába csomagolt) kakaós masszával bevont édeskés-savanykás túrórúd,Magyarország egyik legkedveltebb és legnagyobb múltra visszatekintő saját készítésű tejes desszertje.

    A Túró Rudi nem a „túrórúd” fajtaneve, hanem lajstromozott védjegy. A szó ezért a jogosult cégek engedélye nélkül más cégek akár azonos, akár hasonló termékeire (például amelyeket Észtországbangyártanak) nem használható, még „Túró Rudi-szerű”, „Túró Rudi-jellegű” összetételben sem.

    A név eredete 

    1968-ban a Budapesti Tejipari Vállalat Klein Sándort, a Budapesti Műszaki Egyetem oktatóját kérte fel új, akkor készülő termékük reklámpszichológiai kampányának megtervezésére. Klein a formatervezést továbbadta két hallgatójának az Iparművészeti Főiskolán, ők találták ki és tervezték meg többek között a pöttyös csomagolást. Klein a névadás ügyében több szakemberrel – így például Radnai Béla reklámpszichológussal – tanácskozott, de végül egyikük tanácsát sem fogadta el. A Túró Rudi név végül saját ötletéből született. A név – pornográf asszociációk miatt – kisebb botrányt kavart, de végül maradhatott.

    A Túró Rudi elkészítésénél „bábáskodó” egyik tejipari szakember neve Mandeville Rudolf volt. Az unokája szerint a névadásnál az ő keresztnevét kapta a termék[1] (Klein ezt nem erősítette meg).

    A Hírlapkiadó Vállalat Reklám Osztályának vezetője levélben értesítette a Budapesti Tejipari Vállalat igazgatóját, hogy az „erkölcstelen elnevezésű termékük reklámozását a kiadásunkban megjelenő lapokban nem engedélyezzük”.

    A név, a csomagolás – és reklámtervek mellé egy tanulmányt is le kellett adni, amit Klein Sándor úgy kezdett, hogy „Termelni ma már nem nehéz, de egyre nehezebb lesz eladni” – amely megállapítás akkor nagy derültséget keltett. Klein tízezer forintot kapott a vállalattól munkájáért.

    Története 

    A tröszti idők 

    Budapesti Tejipari Vállalat 1968-ban kezdte gyártani. Az eredetileg szovjet édesség (aSzovjetunióban egy túró-zsír-vaj keverékkel töltött őse már létezett „Eszkimó” néven) ötlete egy KGST-országok közti tanulmányút során került Magyarországra (feltehetően Deák Antal által) és kezdetben nem aratott nagy sikert, ezért előbb a Szabolcstej mátészalkai tejüzemében gyártották, majd a Nagybánhegyesi Zalkatej tejüzemben is megkezdték a gyártást, késöbb párhuzamosan több tröszti vállalat és Tsz tejüzem gyártott ezen a néven terméket, eltérő csomagolásban. Egyetlen TÚRÓ RUDIvédjegy volt, a Tejipari Vállalatok Trösztje javára lajstromozva.

    A privatizáció óta 

    A tröszt megszűnése után a gyártó vállalatokat privatizálták. A rendszerváltáskor privatizált üzemek megvásárlásával a jogokat a Friesland és a Danone szerezte meg. A Danone Túró Rudija 1995 óta viseli hivatalosan a nevet. A Danone 2002 óta Lengyelországban is forgalmazza „Danio Batonik” néven, a Friesland pedig Romániában és Szlovákiában „Dots” névvel.

    Pöttyös rudi

    Definíciója 

    A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint Túró Rudi tehéntúróból, esetleg vajból vagy tejszínbőlcukorbólstb., különböző ízesítőanyagok hozzáadásával, csokoládé- vagy kakaómassza bevonattal készített, közel hengeres alakú desszert jellegű sajtkészítmény. A túrótöltet tejeredetű termékhányadának legalább 50% (m/m) kell lennie. Érzékszervi követelmények:
    Alak: közel hengeres alakú, sima vagy enyhén bordázott felületű rudacska.
    Külső: a csokoládé- vagy kakaómassza a túrókorpuszt egyenletes vastagságban és összefüggően vonja be, sötétbarna színű, jól tapad, nyomásra enyhén repedezik.
    Szín: a túrómassza egyenletesen fehér vagy sárgásfehér, ízesítés esetén az ízesítőanyagra jellemző színű.
    Szag: a túrókorpusz bevonatára és anyagára jellemző.
    Íz: kellemesen édeskés-savanykás, a túrómasszára, annak ízesítésére és bevonatára jellemző, tiszta, harmonikus.

    Összetétele 

    Túró Rudi félbetörve

    Zsírszegény tehéntúró 42%, kakaós étbevonómassza 36% (cukor, hidrogénezett növényi zsír, kakaópor, emulgeálószer: E322, természetazonos vaníliaaroma), cukor, vaj, módosított kukoricakeményítő: E1412, természetes citromaroma, tartósítószer: E202 kálium-szorbát.

    Táplálkozás-élettani értékelése

    A Túró Rudi összetevői közül a legaggályosabb a bevonat, mely nem valódi csokoládé, hanem kakaós étbevonómassza, amely hidrogénezett növényi zsírból készült. Ez ún. transz-zsírsavat tartalmaz, melyet a kutatások összefüggésbe hoztak szívbetegségekkel, cukorbetegséggel, elhízással és számos egyéb megbetegedéssel. A csomagoláson szereplő adatok alapján az 51 grammos Túró Rudi mintegy 18 grammétbevonómasszát tartalmazhat, ebben jó néhány gramm transz-zsírsav lehet.

    Ízvilág 

    A privatizációk előtti Túró Rudi bizony elég sűrűn kicsit „erjedt” állapotban került a fogyasztókhoz. Egyesek pont ezt az ízt hiányolják a mai „high-tech”, sterilen édes Túró Rudikból.

    Változatai 

    A Túró Rudinak több változata is kapható a boltokban, pl. a Túró Csoki vagy a Milka cég új Super Rudinevű terméke a Danone-tól („natúr, félzsíros, tejalapú desszert, Milka alpesi tejcsokoládéval bevonva”).

    Külföldi rokonok 

    Oroszországban még manapság is kapható az eredeti, kicsit folyékonyabb és hasáb alakú termék. ASzovjetunió utódállamai is gyártanak csokoládéval bevont túrós desszertet, így a balti államokban is találhatunk ilyen jellegű termékeket. Arrafelé hasáb alakú desszertek készülnek, de ízükben és állagukban a Túró Rudikhoz hasonlatosak.

    Ausztria 

    Az osztrák Landfrisch cég is elkezdte a maga – bevallottan a Túró Rudiról másolt – túródesszertjét forgalmazni Landfrisch Rudi néven. A Landfrisch Rudi a magyar elődhöz hasonlóan csokoládébevonatú, de édesebb, mert nincs benne citrom. A natúr túróízűn kívül kókuszos és vaníliás változatban is kapható, a 2005-ös Anuga élelmiszeripari vásáron innovációs díjjal tüntették ki.

    Osztrák Rudi

    Észtország 

    Észtországban több márkanév alatt forgalmazzák a túrós desszerteket (kohuke, glasuurkohuke), itt aBalbino termék, épp Vanilla Ninja reklámmal látható.

    Észt Túró-desszert Észt Túró-desszert kicsomagolva Észt Túró-desszert belülről

    Japán 

    Bár a szigetországban valószínűleg nem kapható hasonló termék, hosszabb-rövidebb ideig hazánkban tartózkodó távol-keletiek rajongótábort alakítottak.

    Kína 

    Kínában (a Hello Kittyre utalva) Túró Kiittyy néven forgalmazzák az édességet a 2008. október 16-án felavatott üzemben, napi százezer darabos mennyiségben.

    Lengyelország 

    Lengyelországban Danio Batonik néven a Danone forgalmazza a hazánkban Danone Túró Rudi néven ismert terméket.[7]

    Lettország 

    Lettországban is készül túrós desszert, itt kétrétegű (például kakaós-vaníliás) példányok is előfordulhatnak. Bár az alapvető követelményeknek nem felel meg (nincs csoki rajta), de távoli rokonként megemlíthető a karamell bevonatú túróhasáb is.

    Oroszország 

    A Túró Rudi őshazájaként rendkívül nagy választékban kaphatóak túrós desszertek. Oroszul ezeket сырок-nak hívják (ejtsd: szirok). A képen balról jobbra kókuszos, tejsűrítményes, meggyes és vaníliás termék látható. A forma, akár az észt, lekerekített téglatest, nem henger. A csokoládéborítás étcsokoládé, a töltelék valamivel édesebb, mint a hasonló magyar terméké.

    Orosz túrós édességek

    Románia 

    A Friesland cég első külföldi próbálkozása eme hungarikum elterjesztésére. Európában a Dotsmárkanevet vezetik be a magyar Pöttyös analógiájára. A magyar név azért nem tartható, mert a piackutatások szerint az ékezetes betűk a vásárlók többségében nem megbízható, török árukat idéznek.

    Szlovákia 

    Szlovákiában a Frieslands Hungária, a Pöttyös Túró Rudi gyártója forgalmazza a terméket, kicsit édesebb töltelékkel és tejcsoki bevonóval Dots márkanév alatt, a magyarországihoz hasonló csomagolásban.


    Forrás:Wikipédia

    Copyright MyCorp © 2024
    Az oldalt a uCoz rendszer működteti
    106:14