Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) a székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. Az épületet gyakranParlamentként is emlegetik. Dunára néző oldalának felújítása – 21 évi munka után – 2009 szeptemberében ért véget, díszkivilágítását 2011 augusztusára tervezik megújítani. Megújult.
A pályázat
Az építkezés története
Az épület felépítéséről az Országgyűlés törvényt alkotott: az 1880. évi LVIII. tc. alapján tervpályázatot hirdettek 1881-ben. Magyarország számára egy állandó országház építésére több kiváló építész jelentkezett. 1883. február 1-jén a pályázat határideje lejárt, amire tizenkilenc terv érkezett be, a bírálat alapján a kitűzött négy egyenlő díjat az "Alkotmány I.", "Patres conscripti", "Alkotmány II.", "Scti. Stephani regis" jeligéjű terveknek ítélték oda.
Steindl Imre megvalósult terve
Steindl Imre megvalósult terve a historizáló eklektikajegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetőenneogótikus stílusú. Ez a monumentális épület abécsi neogótika szellemében épült, világosan érzékelhető rajta Steindl bécsi mesterének, Friedrich von Schmidtnek hatása. Schmidt centrális elrendezésű Bécs-Fünfhaus-i templomát rajnai gótikus stílusban építette, s ennek kupolája nagy hatással volt Steindl Imrére, amikor a budapesti Parlament kupoláját megtervezte. Ugyanekkor Steindl teljességgel egyedit alkotott, amikor a barokkalaprajzot és tömegkompozíciót szintetizálta a tiszta csúcsíves neogót építkezési stílussal. Az épület mind külső tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a 19-20. század fordulója egyik nagy alkotásának az európai kontinensen. Az Országház éppen úgy hazánk fővárosát jellemző épületté vált, mint Sir Charles Barry londoni parlamentje a brit fővárosnak
A magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából, annak millenniumi esztendejében, 1896. június 8-án tartotta az új, még épülő parlamenti épületben az Országgyűlés első ülését.
Az építkezés
Az országház építkezéshez feltételül szabták, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Kivételt képez a főlépcső mellett található nyolc, egyenként hat méter magas márványmonolit, amelyet Svédországból hozattak (összesen 12 ilyen oszlop készült, a másik négy a londoni Parlamentben található). Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg. Az első kapavágás 1885. október 12-én végezték a Tömő-tér talaján, az építkezés során tizenhét éven keresztül átlagosan ezer ember dolgozott, 176 000 köbméternyi földet mozgattak meg; 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel. Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas, alapterülete 17 745 négyzetméter, térfogata 473 000 köbméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán emelkedik a képviselőház (ma az országgyűlés) és a volt főrendiház (ma Kongresszusi terem) ülésterme. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség található. A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik. Kívül és belül összesen 242 szobor (90 külső és 152 belső) van a falakon, jeles freskók és festmények is díszítik az Országházat. A díszítéseknél felhasznált 22-23 karátos arany összmennyisége hozzávetőlegesen 40 kilogrammot tesz ki.
Szent Korona
A 2000. évi I. törvény[8] rendelkezése alapján az Országházban van kiállítva a Szent Korona és a többikoronázási jelvény (a koronázási palást kivételével). A korona korábban a Nemzeti Múzeumban volt megtekinthető; a törvény szövege szerint az ünnepélyes áthelyezéssel „Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi”.
Látnivalók az Országházban
- Díszlépcső
- Kupolacsarnok és a körülette elhelyezkedő termek
- A képviselőházi ülésterem
- A volt főrendiházi ülésterem
- A Delegációs terem
- A köztársasági elnök fogadszobái
- Az Országgyűlési Könyvtár
- Az épület számos helyén láthatóak a Róth Miksa által készített üvegfestések és üvegmozaikok.
- A Szent Korona és a koronázási ékszerek
- Magyar festők alkotásai az Országházban, köztük Munkácsy Mihály: Honfoglalás (1893.)
