Parlament II.
Honlap-menü
Belépés
Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala
  • Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0
    Üdvözöllek, Vendég · RSS 2017-12-17, 10:53 AM

     

    Országház 

    Koordinátáké. sz. 47° 30′ 25.10″, k. h. 19° 2′ 44.08″
    Országház
    (Parlament)
    Parliament Buildung Hungary 20090920.jpg
    Az Országház szemből
    Építési adatok
    Építés éve18851904
    Építési stílusNeogótikuseklektikus
    Felhasznált anyagoktégla, mészkő, díszkövek
    VédettségKulturális világörökség(1987)
    TervezőSteindl Imre
    Építési költség38 000 000 osztrák–magyar korona
    Hasznosítása
    Felhasználási területAz Országgyűlés éskönyvtárának helyszíne
    TulajdonosMagyarország
    Alapadatok
    Magassága96 m
    AlaprajzTéglalap
    Alapterület17 745 m²
    Hosszúsága268 m
    Szélessége123 m
    Egyéb jellemzők
    Liftek száma13
    NevezetességeiEurópa 2. legnagyobb parlamenti épülete
    Szent Korona
    Elhelyezkedése
    Országház (Budapest)
    Országház
    Országház
    Pozíció Budapest térképén

    Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) a székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. Az épületet gyakranParlamentként is emlegetik. Dunára néző oldalának felújítása – 21 évi munka után – 2009 szeptemberében ért véget, díszkivilágítását 2011 augusztusára tervezik megújítani. Megújult.


    A pályázat
     

    Az építkezés története 

    Az épület felépítéséről az Országgyűlés törvényt alkotott: az 1880. évi LVIII. tc. alapján tervpályázatot hirdettek 1881-ben. Magyarország számára egy állandó országház építésére több kiváló építész jelentkezett. 1883. február 1-jén a pályázat határideje lejárt, amire tizenkilenc terv érkezett be, a bírálat alapján a kitűzött négy egyenlő díjat az "Alkotmány I.", "Patres conscripti", "Alkotmány II.", "Scti. Stephani regis" jeligéjű terveknek ítélték oda.

    Steindl Imre megvalósult terve

    Steindl Imre megvalósult terve a historizáló eklektikajegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetőenneogótikus stílusú. Ez a monumentális épület abécsi neogótika szellemében épült, világosan érzékelhető rajta Steindl bécsi mesterének, Friedrich von Schmidtnek hatása. Schmidt centrális elrendezésű Bécs-Fünfhaus-i templomát rajnai gótikus stílusban építette, s ennek kupolája nagy hatással volt Steindl Imrére, amikor a budapesti Parlament kupoláját megtervezte. Ugyanekkor Steindl teljességgel egyedit alkotott, amikor a barokkalaprajzot és tömegkompozíciót szintetizálta a tiszta csúcsíves neogót építkezési stílussal. Az épület mind külső tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a 19-20. század fordulója egyik nagy alkotásának az európai kontinensen. Az Országház éppen úgy hazánk fővárosát jellemző épületté vált, mint Sir Charles Barry londoni parlamentje a brit fővárosnak

    A magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából, annak millenniumi esztendejében, 1896. június 8-án tartotta az új, még épülő parlamenti épületben az Országgyűlés első ülését.

    Az építkezés 

    Az országház építkezéshez feltételül szabták, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Kivételt képez a főlépcső mellett található nyolc, egyenként hat méter magas márványmonolit, amelyet Svédországból hozattak (összesen 12 ilyen oszlop készült, a másik négy a londoni Parlamentben található). Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg. Az első kapavágás 1885. október 12-én végezték a Tömő-tér talaján, az építkezés során tizenhét éven keresztül átlagosan ezer ember dolgozott, 176 000 köbméternyi földet mozgattak meg; 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel. Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas, alapterülete 17 745 négyzetméter, térfogata 473 000 köbméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán emelkedik a képviselőház (ma az országgyűlés) és a volt főrendiház (ma Kongresszusi terem) ülésterme. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség található. A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik. Kívül és belül összesen 242 szobor (90 külső és 152 belső) van a falakon, jeles freskók és festmények is díszítik az Országházat. A díszítéseknél felhasznált 22-23 karátos arany összmennyisége hozzávetőlegesen 40 kilogrammot tesz ki.

    Szent Korona 

    A 2000. évi I. törvény[8] rendelkezése alapján az Országházban van kiállítva a Szent Korona és a többikoronázási jelvény (a koronázási palást kivételével). A korona korábban a Nemzeti Múzeumban volt megtekinthető; a törvény szövege szerint az ünnepélyes áthelyezéssel „Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi”.

    A díszőrség

    Látnivalók az Országházban 

    • Díszlépcső
    • Kupolacsarnok és a körülette elhelyezkedő termek
    • A képviselőházi ülésterem
    • A volt főrendiházi ülésterem
    • A Delegációs terem
    • A köztársasági elnök fogadszobái
    • Az Országgyűlési Könyvtár
    • Az épület számos helyén láthatóak a Róth Miksa által készített üvegfestések és üvegmozaikok.
    • Szent Korona és a koronázási ékszerek
    • Magyar festők alkotásai az Országházban, köztük Munkácsy Mihály: Honfoglalás (1893.)
    Copyright MyCorp © 2017
    Az oldalt a uCoz rendszer működteti
    106:14